Ezt a t�rt�netett egy este gondoltam ki. Nem tudom hogy j�tt, csak �gy j�tt. Tartalmat nem �rn�k, olvass�tok el. Lesz benne romantika, de ugyanakkor pr�b�lok izgalmat is csemp�szni bele, ami nem biztos hogy siker�lni fog. Ez az els� olyan t�rt�netem, aminek t�nyleg nincs k�ze az �n �letemhez, nem annyira mese szer�, �s m�g csak 5-10% koppint�s sincs benne. Ez teljesen saj�t. Nem folytat�s, nem az van hogy van benne egy kis ez, egy kis az. Sz�val nagyon izgulok, hogy valyon hogy fog nektek tetszeni, rem�lem el nyeri majd a tetsz�seteket. �gy tervezem hossz� lesz, sz�val a folytat�st, azt mindig folyamatosan lehet v�rni.

Kis ismertet�: 

%........% - Az olyan sz�vegeket amik % jelbe vannak t�ve, Sebastian gondolja

=......= - Az olyan sz�veg r�szeket amik = jelbe vannak t�ve, Zack gondolja

Az olyan r�szek, amik gondolat form�ba jelennek meg (E/1) de nem mondja senki, azt Elizabeth gondolja

Sziasztok, Elizabeth vagyok! Moszkv�ba lakok, illetve, csak laktam, m�r j� ideje, pontosabban egy �ve M�nchenbe �lek. Biztos fel mer�lt benned a k�rd�st, hogy most akkor Orosz vagy N�met vagyok.  N�met vagyok, egy �rvah�zban n�ttem fel, eg�szen 5 �ves koromig. Akkor egy kedves csal�d M�nchenbe, �r�kbefogadott. De abba a h�zba mindig rettegtem, �s mivel a mostoha nagyb�ty�m kint �lt Moszkv�ba, ki k�lt�zt�nk hozz�. Ott j�rtam ki az �ltal�nos, ott volt az els� szerelem meg minden, egy sz�val: ott n�ttem fel. �gy amikor meg tudtam, hogy vissza k�lt�z�nk M�nchenbe...nem voltam el ragatattva.M�g mindig nem �r�l�k neki hogy visszak�lt�zt�nk. Ugyan is, a gyerekorri f�lelmeim ugyan �gy el�j�nnek, mint r�gen.  Hogy besz�ltem e err�l valakinek? Nan� hogy nem. 16 �ves vagyok, hal�lra cikizn�nek, hogy Elizabeth hangokat hal otthon, �s f�l. Sz�val, meg pr�b�ltam tudom�st sem venni a dolgokr�l.
-Elizabeth! Elizabeth! Gyere reggelizni, utols� nap, legal�bb most ne k�ss el!
- Megyek m�r!  Nem fogok el k�sni ne izgulj, �s ahogy mondtad, utols� nap, ilyenkor m�r nem veszik olyan szigor�an a k�s�seket!
Amikor le �rtem a kedvencem v�rt! Toj�sr�ntotta! Igyekeztem gyorsan megenni, hogy be �rjek id�be a tan�t�sra. 
- Szia Alice mentem!

Alice, a mostohaany�m. Hogy mi�rt a keresztnev�n sz�l�tom? Fogalmam sincs, csak valahogy ezt szoktam meg. 
Na j�, el�rulom, nem vagyok a legjobb tanul�, s�t. Viszont irodalomb�l eg�sz j� vagyok, �s szeretem is. Persze, nem az elm�let r�sze izgat, sokkal ink�bb az, amikor �n alkotok meg valamit a pap�ron, amikor �letre keltek szerepl�ket. T�bb �r� p�ly�zatra is jelentkeztem m�r. P�ly�ztam m�r versel, epikus, �s dr�mai m�vekkel, de m�g egyiken se nyertem el �rmes helyez�st, ami �szint�n meg vallva kicsit b�nt. A nagy �lmom, hogy majd egyszer h�res �r� v�lik bel�lem, akit mindenki ismer.
-Eliz! Eliz!H�, n�z m�r ide! 
Egy feket  kocsib�l inteketet egy f�rfi. El�sz�r nem nagyon ismertem meg, majd r� j�ttem hogy � az, aki a gondomat viselte az otthonban. � P�risba k�lt�z�tt amikor mi Moszkv�ba. Csak � az�rt, mert munkan�lk�li lett, az�rt ami�rt egyszer megv�dett egy k�ly�k el�l az otthonban. Az�ta nem l�ttam.
-Charli, j� �jra l�tni! Hogy vagy?
-J�l k�szi! Az iskol�ba sietsz, igaz? El vigyelek?
-Igen, azt meg k�sz�nn�m!
Mondtam, majd be pattantam mell� az aut�ba. 
-Mond csak, hogy tetszett P�rizs?
-���..P�rizs igaz�n gy�ny�r� hely. De tudod milyen az, ha t�vol vagy az otthonott�l, valahogy m�g is csak haza v�gysz. 
Persze hogy tudom. M�g ha kint is �ltem Oroszorsz�gba, �s nem nagyon sz�veltem a visszak�lt�z�st, hi�nyzott N�metorsz�g. Nekem nem az orsz�ggal volt a bajom, m�g csak nem is a k�rny�kkel, csak azzal a h�zzal. �n nem k�rtem hogy k�lt�zz�nk egy m�s orsz�gba, a mostoha sz�leim d�nt�ttek �gy. Nekem b�ven meg felet volna, ha �t k�lt�z�nk Berlinbe. De m�r nem r�g�dok a m�lton….
-Sz�val ez�rt j�tt�l vissza, mert haza h�zott a sz�ved?
-H�t tulajdonk�ppen igen. De halljam, ti m�rt j�ttek vissza?
-Egyszer�en csak visszaj�tt�nk. Alice azt mondta az�rt mert m�r nagy vagyok, �s nem fogok m�r t�bbet f�lni a lak�sba.
-Igaza volt, t�nyleg nem f�lsz m�r?
-H�t…�n…
H�laisten, meg �rkezt�nk pont a legjobbkor. Nem sz�vesen hazudtam volna neki.
-H�t akkor viszl�t Charli, �s figyelj csak, gyere �t nyugodtan vacsor�ra, j�?
-Rendben, majd m�g meg gondolom. Viszl�t Eliz, �s vigy�zmagadra!
Amit Charli el hajtott, j�ttek a kedves szavak a kedves oszt�lyt�rsaimt�l.
-Mi az Elizk�p? Minden rendben van?  Vigy�z magadra j�? Ne hogy bajba keveredj!
Harsokt�k. M�r megszoktam.  Tudt�k hogy �rvah�zban n�ttem fel, ezzel egy�tt teh�t azt is, hogy nagyon �rz�keny vagyok, ez�rt �lland�an piszk�ltak. Minden reggelem ezzel kezd�d�tt…
-Hadj�tok m�r! Csak tal�lkozott valakivel, nagyon sajn�ljuk, hogy ha ti sosse tal�lkoztok senkivel, de norm�lis emberekn�l ez nem �gy szok�s!
�v�lt�tt r�juk Bella, az �n leges-leges legjobb bar�tn�m. � az aki mindig ki�llt �rtem, aki fel emelt hogyha m�ly ponton voltam, �s akivel akkor is tartottam a kapcsolatot amikor kint �ltem, �s � m�g olyan messzir�l is k�pes volt t�maszt ny�jtani nekem.  Gyerekkorunk �ta ismerj�k egym�st, a szomsz�dom volt, amikor Alice �r�kbefogattak, �s a sz�leink is j�ban voltak. B�rmint, az igazi sz�leim, �gy h�t szorosan k�vett�k hogy mikor mi t�rt�nik velem, �s az �rvah�zba is gyakran be hozt�k hozz�m. Tulajdonk�ppen akkor bar�tkoztunk �ssze.
M�g egy dolog, amit tudnotok kell r�lam. M�r az otthonban el kezdtem zen�t tanulni. Ez  a m�sik szenved�lyem. Azon bel�l j�tszottam zongor�n,git�ron, heged�n,csell�n, �s nagyb�g�n is, de a legjobban a git�r fogott meg, az az a hangszer, ami n�lk�l, csak f�lember vagyok, �s amikor gyerek voltam, akkor is volt mindig egy kis git�r a szob�mba amit, sokszor m�g �jf�lkor is haszn�ltam, mert mint ahogy eml�tettem mindig nagyon f�ltem az itteni h�zunkba. De amikor f�ltem, git�roznom kellet, �s akkor a git�r hangja meg nyugtatott.  Ez m�g ma is tart. Ma is a git�ron, vagy t�rt�net �r�ssal v�gasztalom meg magamat. Ja, igen, �s mindennap magammal viszem a git�rt az iskol�ba is, mert a git�r �r�im ott vannak, az eb�dsz�netbe.  Tudom nem sok id�, de nagyon sokat k�rnek �rte, �s nincs t�bbre p�nz�nk. A git�r t�rsamat rettenetesen tisztelem. Egy nagyon helyes, �s okos sr�c, �s csak 1-2 �vvel id�sebb n�lam. A baj csak az, hogy iszonyatosan bunk�.  De �n tudom, hogy ez csak egy �lca, �s legbel�l egy nagyon kedves ember. Csak nem engedi hogy a di�k t�rsai, meg ismerj�k. Valamilyen szinten meg �rtem �t, de akkor se k�ne ilyen goromb�nak lennie.
-H�nyas terembe lesz�nk Bella! Bella, Bella!
Hogy t�nt el mell�lem ilyen gyorsan?  Most honnan tal�ljam ki hogy h�nyas terembe lesz�nk?
�ssze vissza rohang�ltam a foly�son egy darabig, amikor, v�letlen�l neki szaladtam Zack-nek. A git�rt�rsamnak…a git�r is n�la volt, �s amikor neki rohandtam, akkor a git�r hangosan kiesett a kez�b�l.
Ja, igen, m�g valami, ami hozz� tartozik Zack jellem�hez, �s nagyon fontos.
A sz�lei nagyon h�res zen�sz csal�db�l sz�rmaznak, minden�k a zene, a hangszer, csak �gy mint Zack-nek.  A zen�je rettenetesen gy�ny�r� �s prec�z, de semmi �rz�s nincs benne. Ez�rt m�g egy versenyen se gy�z�tt, mindig csak m�sodik lett. Az apja heged�l, az anya pedig zongor�zik.
-H��…Hurgh  (h�rgh) n�z m�r a l�bad el�! A termeteket keresed mint mindig, ugye! 120 terem a ti�tek. 
Mindig a vezet�knevemen sz�l�t, mert a sz�leit�l azt tanulta hogy csak azt sz�l�thatja a keresztnev�n, aki k�zel �ll hozz�. 
-Igen, is Zack!
-Mondtam m�r hogy ne sz�l�ts a keresztnevemen! Radeton (r�deton)-nak, h�vj, mert az a vezet�knevem!
-Igen is, bocs�ss meg Radeton.

Mindtam majd a 120 teremhez indultam. 

Milyen �r�val kezd�nk? ����....tudom m�r, biol�gia. Azt mondta a biol�gia tan�runk, hogy ma egy k�l�nleges, �s �rdekes helyre megy�nk, ami nem teljesen tartozik hozz� a tant�rgyhoz, pl�ne nem a tanagyaghoz, de l�tnunk kell! Sz�val el�g� izgulok. 

-Szia Elizabeth! H�t gond n�lk�l ide �rkezt�l?! K�sz csoda.

-H�t az�rt nem teljesen gond n�lk�l. A folyos�n bele futtotam Zack-be. 

-H���...az nem j�. A git�r is n�la volt?

B�lintottam. 

-Nagyon m�rges lett?

-Nem. Mintha nyomasztan� valami. Olyan gondterheltnek t�nt

-He! Zack, gondterhelt? L�tnom kellet volna.

Bella gy�l�li Zacket. Nagyk�p�nek �s flegm�nak tartja, �s a zen�j�t se nagyon szereti. Pedig amikor Zack j�tszik a git�ron, az t�nyleg nagyon kellemes. 

-Kedves gyerekek! Mindmeg vagytok? Elizabeth is itt van?

-Igen itt vagyok tan�rn�?

-Nem n�ztem volna ki bel�led, akkor induljunk!

Most megint m�rt kellet �gy meg al�znia? Tudom hogy vannak hib�im, tiszt�ba vagyok vele. De nem kell mindegyes m�sodpercbe a szememre vettni �ket.

A tan�rn� egy csillag�szhoz vitt minket, ut�na pedig egy bolyg� megfigyel�h�z ment�nk.

-L�tj�tok, az ott a Mars. Oda m�g mai napig nem jutott el egy ember se. De egy napon majd el fog tudni jutni. Valyon milyen lesz? Ki mint gondol?

A legt�bben izgalmasnak, �s mer�sznek tal�lt�k, de az �n sz�vemet mellegs�g t�lt�tte el, m�r csak a gondolatt�l is. Kicsit but�n is �reztem magam e miatt.

A bolyg� megfigyel� szakember �szrevette hogy hogy �rzek, �s meg �ll�tott.

-Neki m�g mondan�k szem�lyen p�r dolgot. Ugye nem baj, tan�rn�!

-Term�szetesen nem! Na, meny�nk gyerekek, majd kint meg v�rjuk Elizabethet.

El mentek.

-Tudod, n�ha a f�ld�nk�v�liek, n�ha kapcsolatba l�pnek egyes, sz�mukra fontos emberekkel. Nem tudni, mi alapj�n v�lasztanak, de sokszor, nem bar�ts�gosak a sz�nd�kaik.

-�s ezt most m�rt mondja el nekem?

-Mert szerintem, te is egy kiv�lasztott vagy. Lehet hogy te leszel az els� ember aki a Marsra l�p. Ugyan is, arra m�r r�j�ttek, hogy ha van a f�ld�nk�v�l �rtelmes l�ny, az sokkal okosabb, �s �k m�r ide tudnak utazni, bizony�ra a kiv�lasztotakat el vinn�k magukkal, a t�bbi embert pedig meg�ln�k. 

-Miket besz�l? Milyen kiv�lasztott? 

-Sz�l egy legenda, a tud�sok k�z�tt, ami arr�l sz�l, hogy egyszer el j�n majd egy �rva l�ny, �s � lesz az els� ember aki a Marsra l�p. T�bbet �n se tudok, de ha �rtekel b�vebben a t�rt�net, a k�nyvt�rba tal�lsz egy k�nyvet, a c�me Ember a Marson. Abba r�szletesen le �rj�k a legend�t. 

-Ez csak egy mese, semmi alapja. �n nem hiszek az ilyenekbe. 

Mondtam, majd elindultam az oszt�lyom fel�. Komolyan el keztem f�lni. Azok a hangok amiket hallok csak nem....nem az nem lehet, az k�ptelens�g. 

*Eb�d sz�net, Elizabeth git�r �r�n*

-Hol k�sik m�r Zack? Ilyenkor m�r r�g itt szokott lenni. 

-Eln�z�st a k�s�rt! De kaptam p�r plusz h�zit. 

-Rendben. De most �lj le, mert valami fontosat szeretn�k mondani. 

Zack le �l. 

-�gy! Amit mondani szeretn�k az az, hogy be neveztelek titeket az orsz�gos duett versenybe. 

-Mi! �gy hogy meg se k�rdezet, hogy mi akarjuk e? 

H�borotam fel. Ok� hogy szeretek git�rozni, de nem szeretn�m le �getni magam az eg�sz orsz�g el�tt. �n szeretek, de nem tudok git�rozni. 

-Ezzel a l�nnyal! Mag me�r�lt! Lehetetlen, nem tud, �s nem is akar meg tanulni rendesen git�rozni. 

-Ne agg�dj! Menni fog neki. Im�dja a git�rt, �pp ez�rt nem lesz baj. Meg fogja tanulni profi szinten zen�lni, �s jobb lesz, mint b�rki m�s a mez�nyben. 

-Ha nem siker�lt neki 5 �ven kereszt�l akkor most m�rt siker�lne neki 1-2-3 h�t alatt! 

- Jaj, te mindik olyan negat�van gondolkotsz! Sikre�lni fog, tudom! A verseny 4.fordul�s, �s mindegyikre kaptok t�m�t. Na, ne haljak t�bb nyafog�st! Meg tudj�tok csin�lni. Ja, �s erre j�nnek majd haza �desap�d Zack. Err�l besz�ltem neked ma reggel. Na, ennyi volt a mai �ra. Holnap tal�lkozunk.

*Ki l�pnek a gyakorl�teremb�l*

-Radeton! 

R�m n�zett.

-Adjunk bele mindent! 

-Nekem ez term�szetes. 

-�r�l�k. Biztos remek produkci�t fogunk el�adni. 

-�n...te m�r kev�sbb�. 

Mondta majd el ment. 

Gyakarolnom kell, nem �gethettem le magam. Ne igza van. 5 �v alatt nem siker�lt meg tanulnom rendesen git�rozni, akkor hogy siker�lne most p�r h�t alatt.  Mikor haza fel� indultam akkor, meg �l�tott egy fi� az utc�n, egy trombita volt a kez�ben. 

-Szia! Te vagy az a l�ny, aki Radeton-nal p�yl�zott a duett versenyre igaz?  

-Igen, de...

-�n vagyok az egyik riv�lisod. Neh�z lehet neked, hogy azzal a tusk�val kell egy szimpadra l�pned, pl�ne �gy hogy amat�r vagy.

-H�t igen, de...

-�n hiszek benned, �s hiszem hogy meg tudod csin�lni! Ha gondolod, seg�thetek a gyakorl�sban is.

-Azt meg k�sz�n�m. Gyakorolni m�sz az iskol�ba?

-Igen. Velem tartan�l?

-Persze!

Milyen kedves. Pedig m�g csak nem is ismer.

Be �rt�nk a terembe.

-Tudod m�r mit fogsz j�tszani?

-Nem. M�g csak a t�m�t se tudom.

Erre egy nagyot nevetett. 

-Ebbe most mi olyan mulats�gos ?

-Titeket azt�n j�l �t v�gtak a pal�nkon. A versenyre nem szaptak meg t�m�kat. 

-H�t ez kir�ly. J� tudni. De, m�g is mi is a neved?

-Ja, bocsi, milyen illetlen vagyok a nevem Sebastian. 

-�r�l�k. Hogy v�laszak dalt, amikor nem nagyon ismerek komoly zen�ket. 

-Nekem itt van p�r CD-m, ha gondolod meg hallgathatod pket, am�g �n gyakorolok. 

-K�szi, rendes vagy. 

El keztem �ket hallgatni. Az elje nem nagyon tetszet, de azt�n az �t�dik....

-Ez nagyon tetszik! Olyan kellemes ritmusa van. Ez j� lesz, ezt szeretn�m!

-Muti! Ez t�nyleg sz�p. Vid el nyugottan, mutasd meg Radetonnak, �s d�nts�tek el.

-Rendben, k�sz�n�m sz�pen! Biztos neki is tetszeni fog.

Indulni akartam.
- V�rj, ne menj m�g!  Had seg�tsek neked! Egyed�l nem fogod tudni meg csin�lni.
- Magam is j�l tudom…
- Olyan, mintha nem hinn�d el, hogy meg tudod csin�lni!
- H�t ez az�rt van, mert nem is hiszem el hogy meg tudom csin�lni. Amat�r vagyok. 5 �ve tanulom a zen�t, rem�nytelen esetnek h�vtak. Akkor az maga lenne a csoda ha 1-2 h�t alatt olyan j�l j�tszan�k mint Radeton.
- Nincs igazad! Siker�lni fog! Hiszen szereted a git�rt nem?
- Igen, de…
- Semmi de! Az el�g a hoz, hogy profi legy�l! Egy�bk�nt meg Radeton se nyert meg egy versenyt se, a h�v�ss�ge miatt.  Lehet hogy majd pont a te zen�d hallat�ra olvad meg, �s kezd el �rz�ssel j�tszani.
- Az lehetetlen.
- De hogy! Majd �n seg�tek neked. P�r h�t m�lva, Radeton majd irigykedni fog r�d, h�d el nekem!
- B�rcsak �gy lenne…- mondtam le cs�ggeztett fejjel.

- Vedd el� a git�rt, �s had haljam a zenei tehets�gedet!

J�tszottam valamit neki, brutt�l rosszul. Nem volt j� a ritmus, �s a hangokat is f�l �r�ig kerestem. Arr�l nem is besz�lve, hogy full v�r�s voltam. M�rt kellet ennyire zavarba hoznia? Soha nem n�zet m�g fi� mi k�zbe j�tszottam.  De �, �, olyan kedves…. m�g csak p�r perce tal�lkoztunk, de �gy �rzem, mintha mindig is ismertem volna. 

- Na, nem is volt olyan sz�rny�! Van m�g mit csiszolni, de sokkal jobb  vagy mint azt te hiszed. Menni fog!
- Sebastian! –mondtam mosolyogva, �s oda szaladtam hogy meg �lejem. Majd ut�na, eszembe jutott hogy m�g csak p�r perce ismerem, nem k�ne �gy le t�madni. De annyira j�l estek a szavai! Az � hib�ja! M�rt kell neki ilyeneket mondania. De mintha nem is zavarta volna hogy meg�lelem, mert � is �t karolt. De azt�n, az idi�ta gondolataim miatt el l�ktem magamt�l
- Jaj, bocs�ss meg k�rlek!
- Jaj, ugyan m�r! �rthet� a reagci�d. Azt hited hogy egy k�sz cs�d t�meg a git�r tud�sod, �s most valaki azt mondja neked, hogy eg�sz j� volt�l…
- Sebastian…-� meg�rt! � az egyetlen, aki meg �rt. Engem soha nem �rtett meg senki. Mindig ki k�z�s�tettek, �s m�g akik k�zel is �lltak hozz�m, m�g �k se �rtettek meg mindig. Hogy csin�lja? Hogy k�pes ennyire a sz�vembe l�ttni?!  El b�v�l, a szemei el var�zsolnak. De mi�rt, mi�rt �rzek �gy? Nem r�g tal�lkoztunk, akkor m�rt vagyok ennyire el var�zsolva. A szemei, ahogy r�m n�z, mintha egy m�s helyen lenn�k, mintha a mennyorsz�gba rep�tene, minden gondom, b�natom el sz�ll, �s azt k�v�nom, b�rcsak se k�ne el hagynom, �s az a legjobb amikor ilyenkor cs�r�g a telefonom. Amikor olyan neh�z le venni r�la  a tekintettem .
- Bocsi, de ezt mu…musz�ly fel vennem!
- H�t persze! Ne k�rj m�r minden�rt bocs�natot.

*A telefon�l�s*
-Elizabeth azonnal gyere haza! Charli is t�ged v�r, �s mindenki t�ged v�r a vacsor�val. M�g is hol vagy ilyen sok�ig.
- Vacsora? M�r ennyi lenne az id�?
R� pillant az �r�ra.
-���…bocsi Alice! Siettek haza, �s ne haragudj!
-J�, semmi baj, de most indulj!
-Rendben, szia!

-Ha, sajnos most indulnom kell! Majd m�g holnap tal�lkozunk!
- H�t persze! J�l �reztem magamat ma veled
-�n is! –mondtam mosolyogva. Haza fel� azon gondolkottam, hogy neki mi volt ebbe az egy�tt t�lt�tt id�be az �lvezetes. Hallhatott, valami igaz�n f�l s�rt� git�r j�t�kot, �s m�g az �n h�lyes�geimet is hallgathatta. Nem tudom, de az biztos, hogy engem nagyon meg fogott. De mi�rt! 

Amikor haza �rtem, m�r a vacsora k�szen volt. Gy�ny�r� ter�t�s volt az asztalon. Na, �s persze az asztaln�l ott �lt Charli is. Amikor meg l�tott egyb�l fel �llt.

-Eliz! Reggel nem volt alkalmam meg �lelni, �gy hogy most ezt p�tolom! –mondta, majd oda j�tt �s meg �lelt.
-Szia Charli!
-J� napot kisasszony! M�g is hol volt? –a mostoha ap�m volt az.
-Csak gyakoroltam a duett versenyre (gondolja: ha ezt gyakorl�snak lehet nevezni).
-J�l van…csak vicceltem! Term�szetesen nem baj, hogy kicsit tov�bb kint volt�l.
Meg vacsor�ztunk, el k�sz�ntem Charlit�l, �s le fek�tt mindenki a saj�t szob�j�ba. N�ma cs�nd volt a lak�sba, de �n a szob�mba, az ablak fel�l hangokat hallottam.
-Ki ez? Ki ez, ez egy ember! Valyon hall minket?
-De hogy…m�g is hogyan hallana, ne besz�lj m�r szam�rs�got.
Hirtelen fel ugrottam az �gyb�l.
*M�snap a pr�baterembe Zackkel*
-Zack! –l�ttam a morcos k�p�t, �s tudtam mi a baja…
-Akkarom mondani, Radeton! N�zd csak ezt szeretn�m el j�tszani veled a versenyen. Hogy tetszik?
-Eg�sz j�! De k�pes leszel te ezt el j�tszani? Neh�znek t�nik.
-Igen! K�pes leszek r�, mert meg akarom csin�lni, �s jobb leszek mint te, valaha is! –erre el mosolyodott, mintha csak ezt szerette volna hallani.
-�r�l�k hogy ezt mondod, de akkor most a tehets�gedre is k�v�ncsi vagyok.
Mi k�zbe j�tszik, Zack k�zelebb l�p hozz�, �s nyeng�den meg fogja a bal kez�t.
- N�zd, �gy f�jni fog az �jad. Fog laz�bban, �s ne a git�rra tedd a kezed, ha nem a h�rra. �gy! Tartsd meg! Most j�tssz egy ak�rmilyen akkordot.

*Pengett*
Hirtelen milyen seg�t� k�sz lett. Ez terjed?

- �gy, mindj�rt szebben sz�l! �gyes vagy. Csak �gy tov�bb. Ha �gy folytatod, akkor t�nyleg le k�r�z�l. –mondta mosolyogva, amire �n is el nevettem magam. Erre meg jelent Sebastian.
- Azt hittem, hogy az angyalok sz�lltak le,de �gy l�tszik, csak te j�tszott�l. Ugye mondtam hogy siker�lni fog. M�g akkor is ha ez a tusk� itt ellened is van…  -mondta mosolyogva, majd Zackre mutattot. �gy n�ztek egym�s szem�be, mintha menten sz�t t�pn�k egym�st. Amikor m�r f�l perce �gy n�zt�k egym�st, m�r �n f�ltem.
- J�l van fi�k, fejezz�tek be.   M�r �n f�lek, csup�n att�l ahogy egym�sra n�ztek. Sebastian! Zack….akarom mondani Radeton, nem is olyan bunk� �m, mint azt sokan hiszik, csak meg kell �rteni. –mondtam, majd Zack szem�be n�ztem, aki olyan sz�pen mosolygott r�m, ahogy m�g senki m�s, �s �n m�r megint el olvadtam m�r megint, csak �gy mint tegnap Sebastian pillant�s�t�l. Mi van, ez rag�lyos? M�rt mindenki engem babon�z meg?
- Rendben, l�tom Elizabeth most nem �rsz r�, sz�val akkor majd j�v�k m�skor. –mondta, majd el ment.
- K�sz�n�m!  -mondta Zack.
- Mit?
- Hogy ki �lt�l �rtem. Nem �rdemeltem volna meg, f�leg nem t�led nem. Hisz, mindig olyan durva voltam veled, �s a legt�bbsz�r igazs�gtalanul b�ntottalak. Bocs�ss meg Hurgh!
- Semmi baj! Nem csak velem viselkedt�l �gy, �s valamilyen szinten meg �rtelek! –erre hirtelen fel kapta a fej�t, �s t�gra ny�lt szemekkel r�m n�zet.
- Te, meg…meg �rtesz…-biztos neki is sok sz�rny�s�gen kellet m�r �t mennie.
- Persze. �rva h�zi gyerek vagyok, tudod, ha vissza csin�lhatn�m, �s is fel venn�m a mostoha ap�m nev�t, �s soha senkinek nem �ruln�m el. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy tudom milyen az, amikor nem akarod hogy meg tudjanak ezt-azt r�la. Tudod, nem tudom mi az, amit ennyire titkolsz, de nagyon sajn�llak �rte.  –amikor ezt ki mondta, k�nnyek �sztak a szem�be, �s git�rral a kez�be, le �lt a padra, vagy ink�bb le pottyant, mert olyan hangja volt. Teljesen �sszet�rt!  K�zelebb l�ptem hozz�, meg fogtam l�gyan a kez�t, amivel a szem�t takarta, �s a git�rra tettem.
- De nem gondolod, hogy ezt a f�jdalmadat, ki adhatn�d a git�ron kereszt�l. Meg k�nyeb�ln�l. Nem j� ha magadba fojtod. Engem is sokat b�ntottak.  De l�tod, egyben vagyok! Musz�j ki besz�lned, nem z�rk�zhatsz be, mert abba bele �r�lsz!
- Te…te olyan kedves vagy! Nem is �rtem m�rt b�ntottalak. Azon t�lt�m ki a m�rgemet, a f�jdalmamat, hogy m�sokat b�ntok. �nz� vagyok…ne foglalkozz velem! Nem �rdemlem meg, se a te, se a m�sok t�r�d�s�t.  –mondta, majd az �lembe hajtotta a fej�t. �gy �reztem, mintha az a hatalmas t�vols�g kett�nk k�z�tt, hirtelen el p�rolgott volna. Le hajoltam hozz�,�s szorosan magamhoz �leltem.
-  Majd �n el d�nt�m, hogy kivel foglalkozok, �s Radeton, nem vagy egyed�l,Nekem el mondhatod…-erre hirtelen megint fel kapta a fej�t.
- K�sz�n�m! Most meg nyugodtam kicsit! H�l�s vagyok �rte, hogy meg nyugtatt�l! Te…te egy…(Zack gondolja: egy angyal vagy)

=mi�rt �rzem most ennyire k�zel magamhoz. Mintha t�nyleg el mondhatn�m neki…de v�g�l is m�rt ne!
- T�nyleg tudni szeretn�d hogy mi t�rt�nt velem ?
- Igen, �s seg�teni szeretn�k neked ezt �t v�szelni.
- Rendben, akkor tal�lkozzunk, egy 2 �ra m�lva, a buszmeg�ll�ba. El megy�nk valahova. –mosolyogva b�lintottam. Radeton el l�k�tt mag�t�l.
- �s most menny Sebastian ut�n.
- Ezt most �gy montad mintha…
- F�lre�rted! �n csak, egyed�l szeretn�k lenni egy kicsit!
- Rendben! Akkor vigy�z magadra, viszl�t 2 �ra m�lva!

Szeg�ny! Mi baja lehet, �s m�g is m�rt �rdekel ennyire, amikor mindig csak goromb�skodott velem.

- Sebastian! Sebastian! Hova, hova ilyen siet�sen, alig �rtelek utol.
- Ja, csak az iskol�m gyakorl� terme fel� igyekeztem.
- Mi? Te nem ebbe az iskol�ba j�rsz? Akkor az�rt nem l�ttalak m�g eddig.
- Nem, nem ide j�rok, a v�ros t�ls� v�g�be j�rok suliba.
- Jaj, �s k�pes vagy oda ki gyalogolni?! �r�d van?
- Nem nincs, csak ott szoktam gyakorolni.
- Mi itt lakunk a k�zelbe, mi lenne ha n�lunk gyakoroln�l? �gy legal�bb �n is fejl�dn�k.
- J� �tlet, k�sz�n�m hogy fel aj�nlottad.
- Semmis�g, �r�l�k hogy seg�thettek.

Mondtam majd, el indultunk haza fel�.  M�g vissza n�ztem a git�r terem ablak�ra. L�ttam Zacket, ahogy �pp minket n�z. Olyan f�lt�keny k�pet v�gott, hogy ha nem ismern�m azt hinn�m hogy bel�m szeretett.
- M�g is csak azzal a gyerekkel m�sz! Ne, ne ker�lj hozz� t�l k�zel! Nem akarom hogy bajod essen.  (Zack gondolja)
Sebastian is fel n�zett az ablakra, de abban a pillanatban Zack el ment az ablakb�l, �s amikor Sebastianra n�ztem, csak egyszer�en el mosolyodott. Mik ezek, valami ellenfelek? Vagy tal�n Sebastiannak k�ze van Zack sz�rny� eml�k�hez?
*Elizabeth szob�ly�ba*
- Milyen sz�p szob�d van! J�l, tudom hogy f�lelmeid vannak? – fel kaptam a fejem. Honnan tud r�la? Csak tegnap tal�lkoztunk, �s �n nem besz�ltem neki err�l.
- Honnan tutsz r�la?
-L�tszik rajtad, amikor bel�psz a szob�ba. Mit�l f�lsz?
-Nem, nem mondhatom el! –mondtam, majd az �gyra d�ltem.
-De el mondhatod. –mondta, majd mell�m fek�dt. A sz�vem hirtelen el kezdett hevesen kalap�lni, �gy, hogy azt hittem, menten ki esik. De az �v� is. L�ttam a l�legzett�t.
-Hangokat hallok! A bolyg� vizsg�l� szerint, egy kiv�lasztott vagyok, a f�ld�nk�v�liek sz�m�ra, mert az egyiknek valami�rt fontos vagyok!
- Te hiszel neki?
- Nem! Mi�rt pont engem v�lasztana ki egy uf�! –erre � hangos nevet�sbe kezdett
-Uf�k  mi! Milyen vicces vagy! Mi�rt uf�knak h�vod �ket. Lehet hogy teljesen m�s a nev�k, ezt a nevet az emberek tal�lt�k ki.  Nem gondolod hogy, kicsit egoista dolog nevet adni egy fajnak?
-�rdekes! Ebb�l a szemsz�gb�l m�g sose figyeltem ezt a dolgot. De igazad lehet.
- F�lsz ett�l a t�m�t�l igaz? Nem is szeretsz err�l besz�lni. Hanyagoljam?
-Igen, j� lenne.
-Rendben. Akkor kezdj�k a gyakorl�st.
-Igen, szerintem is, ez egy j� �tlet. –mondtam mosolyogva, mi k�zbe el� vettem a git�rt.
- Na, rajta mutasd mit tanult�l Zackt�l?
*j�tszik*
Sebastiannak t�tva maradt a sz�ja. El nevettem magam.
-Te azt�n tudsz fejl�dni!  M�g hogy nem tudod meg csin�lni. Ez pomp�s volt. �gyes volt. De most, hogy a duettet is tanuld, j�tszunk egy�tt.
- Mi csoda? Nem fog siker�lni, el fogok cs�szni,�s…
-Nincs �s, nincs de, nincs ki fog�s! Duettez�nk �s k�sz! A sz�npadra se egyed�l fogsz ki �llni. Ott is duettezned kell majd.
-�rtem, �s bocs�nat, igazad van!
-Na l�tod! De egy kicsit, t�bb lelkesed�st! –mondta mosolyogva. Az a mosoly, teljesen fel frissitett. Olyan mintha var�zsereje lenne a mosoly�nak �s a szem�nek. Az egyikt�l meg nyukszok, a m�sikt�l fel friss�l�k. 
*El j�tsz�k*
- Na, l�tod! Nem is volt olyan rossz! B�r egyk�t helyen el cs�szt�l, de a hoz k�pest, hogy ez az els� duetted, �gyes!
- K�sz�n�m! –mondtam, amikor meg cs�rrent a telefonom.
-M�r megint! Megyek, fel veszem!-mondtam nevetve.
-Rendben!
-   Szia Hurgh! Az�rt h�vlak hogy le mondjam a tal�lkoz�tt.
-Rendben, de mi�rt? Nem b�zol meg bennem?
-Nem err�l van sz�. Az ap�m, ma j�n haza, �s itt akarok lenni, amikor meg j�n.
-�rtem. Akkor kellemes napot! K�szi hogy fel h�vt�l.
-Jaj, ne m�r, �letembe csin�lok valamit, ami nem ellened van, �s te azt egyb�l meg k�sz�n�d! –mondta nevetve.
-H�t l�tod! De nem ostorozd magad emiatt.
-M�r hogyne ostorozn�m! Soha nem voltak velem olyan kedvesek mint te!
-Jaj, de hogy nem, �desany�d �s �desap�d biztosan…
-Ugye, ezt most te sem gondolod komolyan. Any�m �lland�an a zongora el�tt �l, �s �lt, ap�m pedig m�g csak nem is �lt vel�nk, �s amikor itthon volt, akkor is any�mmal besz�lt meg olyan fontos dolgokat, hogy hova j�rjak iskol�ba, meg ilyenek. Nem t�rt�dtek velem.
-Ne mondj ilyeneket! Biztos mindketten nagyon szeretnek t�ged.
-Abba �n is biztos vagyok, de mit tegyek, ha �n ezt nem �rzem. Ellent�tben veled, aki m�g csak nem is szeretsz, �gy �rzem mintha…
-Na j�, ezt hagyd abba, mert el pirulok! –mondtam nevetve
-�gy se l�tom!
-Ez igaz, de akkor is, na de megye, gyakorolnom kell…
-�gy igaz, hiszen arra hajtasz, hogy le k�r�z�l!-el nevette mag�t. Olyan ritk�n hallom nevetni. De amikor igen, az engem is fel vid�t.
-Szia!
-Szia!
-Kivel besz�lt�l? –k�rdezte Sebastian.
-�, csak Zackkel.
-El pirult�l! Ennyire fontos neked? Szereted?
-Mi! Nem, jobban mondva, igen, de csak mint egy bar�tod! – teljesen bele keveredtem. � meg csak mosolygott.
-Megint el pirult�l!
-Jaj, nekem! De t�ged egy�bk�nt, mit �rdekel hogy szeretem e? Mi csak bar�tok vagyunk vagy nem? Vagy tal�n f�lt�keny vagy?- k�rdeztem. Amire m�r viszont �n nevettem.
-Csak szeretn�d!-mondta, amin azt�n egy�tt nevett�nk.
-Na, �n megyek!
-Rendben szia! Holnap tal�lkozunk.
-Ok�. Szia!
Mondta majd el ment.
*Aznap �jjel*
M�r megint azok a hangok.
-De �n l�tni szeretn�m!
-De nem tudhatja meg!
-Ha �n nem �bresztem r�, akkor majd a sz�vets�ges ! Akkor nem mindegy?!
-Nem, � nem fog minket el �rulni.
-Neki ez nem sz�m�t �rul�snak, neki ez v�delemnek sz�m�t, �s k�l�nben is hall minket.
-De hogy hall!
-De, tudom! Igaz, hallasz minket, kedves! Nem b�ntunk! Nyisd ki a szemed.
Erre ki nyitottam a szemem.  Egy f�nyl� l�ny �lt el�ttem. Nem volt t�l magas. De olyan ragyog�. aranys�rga b�re volt, �s a szeme, narancss�rg�n vil�g�tott. De  nem volt haja, �s nagyon v�kony keze �s l�ba volt, m�g is el csod�lkoztam a gy�ny�r�s�g�n.
-Mi, mi vagy te?
-�n az Aramo fajhoz tartozok. A ti nyelveteken f�ld�nk�v�li.
-Sz�val nem ember vagy. Nem iszol v�rt, meg semmi ilyesmi?
-Nem! –mondta, �s el nevette mag�t. Furcsa, mert olyan hangja volt, mint Sebastiannak, �s a szemeiben is �t l�ttam.
-Honnan j�tt�l?
-Ez m�g k�rd�s sz�modra, a Marsr�l!

- Mi�rt j�ttetek ide?
- Az�rt j�tt�nk a F�ldre, hogy az megfigyelj�k az embereket, hogy hogy �lnek. M�r kor�bban is volt egy ilyen l�togat�sunk, m�g gyermekkorodban. A c�lja, ugyanaz volt, mint most. Ha az emberek rosszak, akkor elpuszt�tani ezt a bolyg�t.
- Akkor m�rt nem tett�tek meg? – a fura l�ny, a fali�r�ra n�zett.
- Ez egy hossz� t�rt�net, �s m�r k�s� van. Pihend ki magadat. –mondta, majd elt�nt, mintha ott se lett volna.
- Ez meg mi volt?!  - r�zta meg a fej�t Elizabeth, majd �lomra hajtotta a fej�t.

*M�snap a tal�lkoz� el�tt f�l�r�val*
Elizabeth �ppen k�sz�l�dik, amikor megcs�rren a telefonja.

- Igen, ki az?
- �n vagyok az Elizabeth, Sebastian.
- Szia! Mit szeretn�l?
- Csak gondoltam �t j�hetn�l, hogy gyakorolhassunk.
- �n is gondoltam r�, de nem tudok, Zackel van tal�lkoz�m.
- M�r t�bbet sz�m�t neked az a tusk� mint �n….
- Jaj, ne mondj�l m�r ilyeneket! M�g csak most kezdek vele ismerkedni. Majd ut�na felugrok, megfelel?
- Persze hogy megfelel, ha neked j� �gy.
- Rendben, akkor majd ut�na felmegyek hozz�tok. De most m�r leteszem, mert nem fogok oda �rni id�ben, �s Zack hazamegy…. –mondta, majd le tette a telefont. Gyorsan felkapta a git�rt, �s elindult kifel�.
- Elizk�p, hova m�sz? – k�rdezte mostoha anya.
- A git�rt�rsammal van tal�lkoz�m.
- Gyakoroltok?
- Nem �ppen, de lehet hogy gyakorolni is fogunk. Mindenesetre ut�na m�g Sebastianhoz is felmegyek.
- Rendben. Viszl�t Eliz!
- Viszl�t Alice! – k�sz�nt el Elizabeth, majd be csukta maga m�g�tt az ajt�t.

*Buszmeg�ll�ban*
=Nem j�n…. nem j�n….. nem fog j�nni! Naiv voltam, hogy gondolhattam, hogy idej�n,a mikor olyan goromb�n viselkedtem vele mindig is. Itt az alkalom hogy t�red�k�t visszaadja, m�rt ne tenn�.
- Radeton! Radeton! – ki�ltott Elizabeth Zacnak mi k�zbe futott fel�,  a t�volb�l. Majd amikor k�zelebb �rt hozz�, a fi� v�ll�ra tette a kez�t.
- Bocs�ss meg, elk�stem igaz? M�r menni akart�l….
- T�bb mint 20 percet k�st�l….
- Bocsi! Mikor indult a busz?
- 5 perc m�lva indul a mi�nk, m�g id�ben j�tt�l.
- Na, �s hova meggy�nk?
- Augsburgba megy�nk, ha megfelel.
- Persze, megfelel! �gy is mindig el akartam jutni oda. –mondtam mosolyogva, mire meg�rkezett a busz.  F�l sz�lltunk r�, majd el�lt�nk egym�s mell�, �n �ltem az ablak mellet, Zack pedig k�v�l, de ahelyett hogy az ablakon n�ztem volna ki, csak Zackre b�rtam n�zni. Olyan gondterhelt arcot v�gott.
- Ne v�gj ilyen aggodalmas arcot. Mosolyogj!
- Mosolyogjak?! Hogy tudn�k mosolyogni. M�r azt sem tudom hogy kell…. – mondta,  �s a kez�re n�zett, majd r�m vette a pillant�s�t.
- K�rlek! Boldogg� tenne. Legal�bb pr�b�ld meg. Mi a baj, had seg�tsek!- mondta, majd megfogtam a kez�t.
- Sajn�lom…. – mondta, majd elh�zta a kez�t, �s a szem�t is levette r�lam.  Rosszul esik hogy �gy b�nik velem, �s nem is nagyon �rtem. Tegnap m�g az �lembe hevert, most meg m�r megint ilyen goromba. 

Meg�rkezt�nk. Lesz�lltunk.

- Most, merre?
- Csak s�t�ljunk,  nincs c�l kit�zve.
- Rendben, �gy is j�.
- Mi�rt hoztad a git�rt magaddal?
- H�t csak mert amikor k�sz�l�dtem, akkor Sebastian felh�vott….- az az arc, amit erre v�gott, az a gy�l�lettel teli pillant�s….
- Most mi van? Mi�rt n�zel �gy?
- Semmi, folytasd csak.
- Tudod hogy az ilyenekkel nagyon felbosszantasz igaz?! Mi�rt esik olyan nehezedre �szint�nek lenni?
- Vannak dolgok, amikr�l jobb ha nem tudsz….
- K�ze van a m�ltadhoz igaz?
- Mindegy! Folytasd! Sebastian felh�vott �s….
- Na, igen felh�vott hogy mennyek fel hozz�juk gyakorolni, de �n nem tudtam mivel ide kellet j�nn�m, ami�rt persze meg s�rt�d�tt, �s engesztel�s k�pen meg�g�rtem neki, hogy felmegyek hozz�, miut�n hazament�nk.  Egy�bk�nt, nem is �rtem, m�rt vagytok ennyire f�lt�kenyek egym�sra.
- Nem vagyok f�lt�keny! De ha m�r itt a git�r, akkor gyakoroljunk. Tudok egy rejtett helyett a k�zelbe. A nagymam�m itt lakot a k�rny�ken, ez�rt sokat j�tszadoztam erre fele. A k�zelbe van egy h�d, de m�r nem nagyon j�rt oda senki, mert k�rbe n�tte a gaz, �s a nagymam�m k�rbe�ltette f�val, mikor elk�lt�z�tt. A h�zat az�ta lebontott�k, egyed�l a hidat, �s a n�v�nyeket hagyt�k meg.
- A nagymam�d nagyon fontos volt neked, igaz?
- Igen, nagyon j�l meg�rtett�k egym�st. A hal�la ut�n kezdtem el �rz�s n�lk�l git�rozni, a sz�leim szerint. – mondta, mi k�zbe letaposta a n�v�nyt. Egy �sv�nyt l�ttam magam el�tt.
- Erre? – mutattam.
- Igen.  El�re megyek, nem tudom milyen �llapotban van, m�r r�g nem j�rtam erre.
- Rendben. – mondtam, majd szorosan k�vettem. P�r percig csak a s�t�tben mentem ut�na, a kez�t fogva, mikor  f�nyess�get l�ttam, �s megpillantottam a hidat, alatta egy krist�lytiszta kis patakkal. Gy�ny�r� volt.
- Ez csoda sz�p!
- �r�l�k hogy tetszik! Gyere! –mondta, majd megfogta a kezemet, �s felvezetett a h�dra.
- Vedd el� a git�rt, �s �lj le! – mondta, mire el�vettem a git�rt, �s le�ltem mell� a h�dra. A napragyog�an megvil�g�tott minket, �s �gy �reztem, hogy Zack is j�l �rzi mag�t. Nagyon �r�ltem neki, engem is boldogg� tett vele.
- Na kezdjed el j�tszani a verseny darabot.
- Ren…rendben! – fogalmam sem volt r�la, hogy mit kell j�tszani, csak n�ztem a h�rokat, �s borzaszt�an sz�gyeltem magam. Erre Zack el nevette mag�t… nem valami egy�tt�rz�.
- Most meg mit nevetsz! Eg�sz eddig m�g csak nem is mosolyogt�l, akkor most ilyen mulats�gos! – r�m n�zett, �s f�lig �rt a sz�ja, m�g is, olyan elb�v�l� volt,  hogy �n is vissza mosolyogtam r�.
- J�l sz�rakozol igaz! -  mondtam nevetve.
- Ami azt illeti. Add azt a git�r, megmutatom.

*J�tszik*
M�sk�pp j�tszik mint szokott. A j�t�ka gy�ny�r� �s meg melengeti a sz�vemet, de m�gis titokzatos, aggodalmas, �s mintha f�ln�k valamit�l mik�zben hallgatom.
- �gy kell! J�l megfigyelted?
- ���…igen, persze, most m�r menni fog! – mondtam majd �t vettem a git�rt. Nem figyeltem meg 100% hogy hogy j�tszik, nem is voltam t�l magabiztos, de megakartam csin�lni!

*J�tszik*
Mint az angyalok. Gy�ny�r�, prec�z, pontos, sz�v melenget� j�t�k. Hogy tanult meg ilyen sz�pen j�tszani, egy-k�t nap alatt?

- J� volt, b�r kicsit bizonytalan vagy. A tart�s se t�k�letes, de a hangok �s a ritmus kiv�l� volt. Nem tudom hogy csin�ltad, de gratul�lok!
- K�szi, igyekszek min�l jobb lenni.  –hirtelen egy ny�l ugrott el� a bokorb�l. Elizabeth �szre vette.
- N�zd! Ott egy ny�l! – mondta majd a ny�lra mutatott mire Zack is megfordult.
- Gyere, gyorsan! K�vess�k! – mondta, majd a ny�l ut�n futott.
- Mi, miket besz�lsz?!  - k�rdezte Zack nevetve, majd ut�na futott. Elizabeth j�val el�r�bb volt n�la. A ny�lbeugrott a bokorba, Zackat pedig egy k�z ber�ntotta a bokorba, �gy Elizabeth ne l�sson semmit.
- Ugye nem akarsz semmit sem el mondani neki a m�ltadb�l?
- Egyel�re nem. Nem akarom felzaklatni, de nem fogok �r�kre titkol�zni el�tte.
- Ezzel felborul az egyess�g, ugye tudod.
- Tudom, de nem �rdekel! �gy igazs�gos, ha � v�laszt!
- Igazad van! Most viszont meny, mert felt�n� lesz. –mondta majd, elment, Zack pedig el�m�szott a bokorb�l.
- ���…itt vagy! Azt hittem elment�l!
- Azt hited k�pes vagyok itt hagyni t�ged, a semmi kel�s k�zep�n?
- Megfordult a fejemben…. –mondta, majd felseg�tette Zacket.  Elindult a h�d fel�, amikor Zack megragadta a karj�t.
- Gyere! S�t�ljunk egy keveset, addig is pihensz.
- Rendben. –mondta Elizabeth, �s megfordult. Egy �sv�nyen mentek v�gig. Az �t olyan sz�les volt, hogy elf�rtek egym�s mellet.
- M�g nem mondtad el azt, ami�rt ide j�tt�nk.
- Mit?
- A m�ltadat, mi t�rt�nt veled a m�ltba? – k�rdeztem t�le, mire r� n�ztem. A k�p�r�l lefagyott a vigyor, �s visszat�rt az az aggodalmas, szomor� Zack, akit megszoktam.
- Zack, nekem elmondhatod! Meg�rz�m a titkodat. Ez�rt j�tt�nk ma ide, tudni akarom mit �rzel!  A versenyt se nyerhetj�k meg, ha nem �rtelek meg!
- Kit �rdekel a verseny! Az csak egy verseny, ugyanolyan mint a t�bbi! T�bb ezerszer indulhatsz ilyen versenyen, de az �n titkom egy �letre sz�l! �rtsd meg Elizabeth, ez nagyon neh�z….
- Enged hogy seg�tsek! K�nnyebb ha….
- H�t nem �rted! Nem az vagyok akinek gondolsz!
- Hogy �rted?!
- Van, van valami, amit nem tutsz r�lam….
- Mond el!
- Ma nem! – mondta, majd el eresztette a kezemet, �s el�re ment. Mi�rt nem mondja el nekem! Mi�rt nem!
Oda futottam hozz�, meg rakattam a kez�t, �s r�n�ztem:

- Nem �rdekel! Nem �rdekel ha nem mondod el ma! De egyszer elj�n majd a nap hogy �szint�n, titkok n�lk�l besz�lsz hozz�m? – k�rdeztem, mire � is r�m szegezte a pillant�s�t. Azt a meglepett pillant�st, amit tegnap l�ttam rajta a gyakorl�terembe.
- �n csak azt akarom, hogy ne rontsuk el az a sz�p napot! Ma… ma csak �rezz�k j�l magunkat. Majd m�skor elmondom, �g�rem! – mondta, mosolyogva, majd v�gig sim�totta a kez�t az arcomon.
- Rendben! Hiszek neked!
- K�sz�n�m! Nem akarok neked rosszat, sosem akartam! – mondta, majd mag�hoz �lelt. Hirtelen hideg szell� f�jt v�gig rajtunk. Simogatott, j� volt az �rz�s, a sz�l, a nyugalom, a csend, hogy Zack karjaiban lehettek, a szavai, az elb�v�l� pillant�s. K�zel ker�lt�nk egym�shoz, �s a t�vols�g megsz�nt kett�nk k�z�tt.  De k�nnyek �sztat�k az arcomat a gondolatt�l, hogy ez nem �r�kre sz�l. Elkezdtem f�lni Zack s�t�t titk�t�l. Zack �szrevette hogy s�rok, �s el l�k�tt mag�t�l.
- Na, tess�k, m�r megint megr�katlak. �rzed hogy ez nem �r�kre sz�l igaz? Ne gondolj a s�t�t gondolatokra, ma, egyszer az �letedben, �rezd j�l magad!  - mondta, majd felemelte a fejem, de �n nem tudtam megnyugodni.
- Eml�kszel mit k�rt�l ma t�lem a buszon? M�g is hogy tudn�k mosolyogni, ha te �gy s�rsz? – mondta r�m nevetve, ami ugyan �gy megl�gy�tott mit m�skor, �s felsz�r�totta a k�nnyeimet, abbahagytam a s�r�st.
- Mi�rt? Mi�rt �rdekel hirtelen hogy mi van velem? – amit feltettem ezt a fontos k�rd�st, ami az�ta benne van a fejembe, mi�ta tegnap a gyakorl�terembe �sszeroskadt, el l�k�tt mag�t�l.
- Megmondtam! Err�l ma nem mondok neked semmit. Jobb lesz ha megy�nk, kezd be s�t�tedni. – mondta, majd h�ttat ford�tott nekem, �s elindult a h�d fel�. A buszmeg�ll�ig n�ma cs�ndben ment�nk egym�s mellet. De ott m�r nem b�rtam tov�bb, �gy �reztem meg b�ntottam, pedig nem akartam.
- Zack… akarom mondani, Radeton, bocs�ss meg! Tudom, hogy nem akarsz rosszat, �s hogy csak miattam hallgatsz, nem akartalak megb�ntani, bocs�ss meg, ha m�gis siker�lt! Csak hozom a form�mat…. – mondtam, mire �k�lbe szorult a kezem a git�r tart�n.
- Nincs semmi baj…. meg�rtelek. Az oszt�ly bunk�ja egyszer csak kedves lesz veled, �s ami m�g furcs�bb hogy van egy s�t�t titka, amit nem akar kiadni a kezei k�z�l…. nem hib�ztatlak, �n is ezt tenn�m a helyedbe. Term�szetes hogy f�lsz t�lem.  –n�zett r�m szomor�an, �ppen csak egy pillanatra, majd el�re fordult, �s a busz is meg�rkezett. F�lsz�lltunk r�. Le�ltem.
- Azt hiszem jobb lesz, ha nem �l�nk egym�s mell�! – mondta, �s elment mellettem. A szem�ben nem a s�rt�d�ts�g, ha nem az aggodalom t�kr�z�d�tt. Mi t�rt�nik k�r�l�ttem?

Vissza�rt�nk M�ndchenbe. Lesz�lltunk a buszr�l. Zack el akart menni mellettem, nem engedhettem, a mai nap ut�n nem hagyom, hogy �gy csin�ljon mintha semmi sem t�rt�nt volna. �gy ut�na ki�ltottam!

- �llj meg! A mai nap ut�n nem csin�lhatsz �gy, mintha semmi sem t�rt�nt volna! – egy hideg sz�l f�jt v�gig rajtunk, mintha csak az �rz�seinket t�kr�zt�k volna. Harag, s�t�ts�g, f�lelem volt benne, ami meg er�s�tette az �rz�seinket. De Zack nem fordult meg, nem akart r�m n�zni.
- Sajn�lom Hurgh, de �gy lesz neked a legjobb! A mai nap egy hiba, egy f�lre�rt�s volt. A titkomat soha senki sem tudhatja meg! – mondta majd elindult hazafel�, otthagyott egyed�l a k�ts�geimmel.  A m�sik oldalr�l Sebastiant l�ttam fel�m j�nni. Amikor megl�ttam, elszabadultak az �rz�seim, �s nem tudtam �ket ir�ny�tani.  Oda futottam hozz�, �s szorosan �t �leltem, �s zokogni kezdtem!
- �gy �r�l�k hogy legal�bb te nem hagysz el engem!
- Elizabeth mi a baj?
- Nem hagysz egyed�l soha? – k�rdeztem, majd belen�ztem a szem�be.
- Nem, soha nem hagylak egyed�l! Ne s�r! Ki b�ntott? Az a tusk� igaz? – �n erre m�g keservesebb s�r�sba kezdtem, mire az es� is esni kezdett.
- Na, gyere f�l, majd ott mindent elmes�lsz!
- Igen, menny�nk! – mondtam, le t�r�lve k�nnyeimet.  Mire f�l�rt�nk Sebastian szob�j�ba, m�r teljesen megnyugodtam, de a f�jdalmam m�g ugyan �gy megvolt, ami�rt Zack nem b�zik meg bennem. Olyan sz�p volt ez a nap vele, mi�rt kellet �gy elrontania?! Nem, nem is �rdekel! Nem fogok t�bbet r� gondolni. Csak a zen�re fogok koncentr�lni, �s hogy megnyerj�k a versenyt! Semmi m�s nem �rdekel.
- Bocs�ss meg Sebastian!
- Mi�rt k�ne meg bocs�tanom? – k�rdezte, mi k�zbe le�lt mell�m az �gyra.
- Ami�rt �gy r�d szabad�tottam az �rz�seimet.
- �, ugyan m�r! Bar�tok vagyunk nem, �s mire val�k a bar�tok!
- De nem akarlak kihaszn�lni!
- Egyszer lehet hogy majd �n foglak t�ged „lelki szemetesnek” haszn�lni.  Hagyd ezt a butas�god, ink�bb mes�ld el mi volt az ami �gy felzaklatott.
- Nem, nem akarlak ezzel f�rasztani.
- Eliz, engem �rdekel mi van veled! – mondta, mikor megfogta a kezemet.
- Se…Sebastian!
- Mond, mond csak, mi t�rt�nt!
- Az elej�n minden mese sz�pen indult. Kedves volt hozz�m �s egy csoda sz�p helyre vitt, ahol nagyon j�l �rezt�k magunkat. Egy nyulat �ld�zt�nk, amikor egy �sv�nyen kezdt�nk s�t�lni, �s ott volt egy mondatom… egy mondatom, amit nem kellet volna mondanom, mert m�lyen a sz�v�be v�gtam vele, �s onnant�l kezdve �gy viselkedett vele, ahogy mindig is szokott.
- Ez�rt f�l�slegesen s�rt�l. Ez a fick� nem �rdemli meg a k�nnyidet.
- Igazad van Sebastian. Mostant�l csak a git�rra akarok koncentr�lni, ez�rt k�rlek seg�ts hogy min�l jobb lehessek!
- Igenis, �rn�m! – mondta nevettve!
- Akkor kezdj�k, �s el�g a k�nnyekb�l! Az a l�ny leszek, aki r�gen is voltam, �s nem foglalkozom t�bbet ezzel az idi�t�val! – mondtam nevetve.
- Ez a besz�d, ez az az Elizabeth, akit megismertem! – mondta mosolyogva, majd el�vette a git�rt, �s a kezembe nyomta,
-  Most pedig, j�tssz valamit!
- Nem! Sebastian, veled akarok j�tszani, a verseny darabot!
- Biztos vagy benne? A duettez�s m�g nem megy olyan j�l, �s a verseny darabot m�g sosem pr�b�ltuk.
- �pp ez�rt, �pp itt az ideje.
- Rendbe, ha te �gy szeretn�d. – mondta, mire el�vette a trombit�j�t.

*J�tszanak*

% ELizabeth… annyira m�s a j�t�kod. M�skor �lettel teli, frissit�, most viszont elszomor�t�, �s haragos. Nem tudod elfelejteni t�bbet…. m�r be ette mag�t a sz�vedbe, �s ilyenk�pp ott is marad. %
Nem tudom elfelejteni �t, �s ez a j�t�komon is megl�tszik. L�tom Sebastianon, hogy rosszul esik neki.

- Na, nem is volt olyan rossz. B�r m�s volt mint szokott, de �gyes volt�l, mint mindig.
- K�szi! T�nyleg m�s volt, mint �ltal�ban. – mondtam, majd r� n�ztem az �r�ra.
- Jaj ne, m�r ennyi az id�! Bocs�ss meg, de mennem kell!
- Nem maradn�l itt vacsor�ra? A sz�leim ma nem j�nnek haza, Berlinbe mentek egy �zleti �gy miatt.
- V�g�l is, maradhatok! Fel h�vom Alicet, hogy tov�bb maradok!
- �r�l�k hogy maratsz! K�sz�n�m!
- Semmis�g! – mondtam, mi k�zbe h�vtam Alicet.
- Igen, ki az? –k�rdezte Alice a vonal m�sik v�g�n.
- �n vagyok az, Elizabeth. Az�rt h�vlak, hogy kicsit tov�bb maradok, mert Sebastian megh�vott vacsor�ra.
- Rendben, j� mulat�st, �s nem kell sietned, �rezd j�l magad! Szia!
- Rendben, k�szi Alice, Szia! –mondtam, majd letettem a telefont az �gyra.
- Mehet�nk! – mondtam, majd megfogtam Sebastian kez�t, aki levezetett a l�pcs�n, az eb�dl�be. Meg ter�tett gyorsan, �s mint valami komornyik felszolg�lt minden f�le finoms�got. Majd le�lt velem szembe.
- Na, hogy tetszik, meg van el�gedve, h�lgyem?
- Term�szetesen, ez gy�ny�r�! – T�nyleg gy�ny�r� volt. A ter�t� gy�ny�r� izz� szenved�lyes v�r�s sz�n� volt, �s az asztal k�zep�n egy csokor gy�ny�r� sz�p illatos feh�r r�zsa. M�g a t�lak, t�ny�rok, ev�eszk�z�k is gy�ny�r�ek voltak. A t�laknak, t�ny�roknak az oldal�ra id�zetek voltak �rva, m�g az ev�eszk�z�ket r�zs�k d�sz�tett�k, ami remek�l passzolt az asztalon l�v� r�zs�khoz, �s az �telek is kifog�stalanok voltak.  Rengeteg f�le �tel volt, �s t�nyleg kir�lyl�nynak �reztem magam az asztal el�tt.
- De Sebastian, honnan ker�lt el� ez a sok �tel?
- M�r csak term�szetes, hogy k�pesnek kell lennem ilyesmire, ha egy olyan sz�p l�ny �l az asztal m�sik v�g�n, mint kegye! – mondta mosolyogva, mire elnevettem magam.
- � igen, h�t akkor kezdj�k is a vacsor�t, uram!
- Megtisztel, madam! – mondta nevetve.
- J� �tv�gyat!
- J� �tv�gyat,  �rn�m!

*Mikor befejezt�k a vacsor�t*
- J�llakott, fels�g?
- Igen, k�sz�n�m, minden kifog�stalan volt! Csod�s este volt.
- Csak mert �n is itt volt!
- Rem�lem a takar�t�sban m�r nem kell kivennem a r�szemet
- Term�szetesen nem szeretn�m, ha elf�radna kisasszony!
- Rendben, akkor megyek �s �sszepakolok! – mondtam nevetve, majd felindultam a l�pcs�n. Val�ban pakolni indultam, de annyira f�radt voltam, hogy ink�bb le d�ltem az �gyra, �s elaludtam. P�r perccel k�s�bb, Sebastian j�tt fel a l�pcs�n, �s megl�tta, ahogy az �gy�ban fekve, alszok.
- H�t elaludt a kish�lgy! Milyen kedves arca van! Nem zavarhatom az �lm�t. Itt a telefonja, fel h�vom Alicet, hogy ma n�lunk alszol.
-Alice az?
-Igen, �n vagyok. Sebastian?
- Igen. Az�rt h�vom, mert Elizabeth ma itt alszik, ha nem probl�ma.
- Nem. �r�l�k, hogy egy olyan rendes fi�val van, mint te, nem pedig azzal az undok Zackkel.
- �n is �r�l�k, viszl�t!
- Viszl�t!
Mondta, majd ki nyomta a telefont.
- Ezzel megvoln�nk. – mondta, majd levetk�z�tt.
- Ma kit alszok a kanap�n, aludj te nyugodtan az �gyban. – mondta, majd le ment a l�pcs�n, �s lefek�dt a kanap�ra, ahol p�r perc m�lva el aludt. Viszont Elizabeth fel �bret. 
- Hol….Hol vagyok? Mennyi az id�? – k�rdezgette Elizabeth, majd r� n�zett az �r�ra. Mirre r� j�tt hogy hol van, �s hogy mennyi az id�.
- J�zusom! �n Sebastiannal t�lt�ttem az �jszak�t! – magmell� n�zett, l�tta hogy senki sincs mellette.
- Ma nem hallottam azokat a furcsa hangokat. Vajon mi ennek az oka, �s hol van Sebastian? Sebastian, Sebastian! –  kiab�lta, Sebastiant keresve. Elindult lefel� a l�pcs�n, �s megpillantotta a kanap�n alv� Sebastiant.
- K�pes volt�l a kanap�n aludni, csak mert egy h�vatlan vend�g betolakodott az �gyadba? Sz�rny� vagy…. felkelthett�l volna.
- Mi �rtelme lett volna? Menny vissza, �s aludj�l. Nem hogy �r�ln�l, hogy van egy nap amikor nem hallasz hangokat, vagy azt a fura l�nyt keresed, akit tegnap l�tt�l?
- Honnan tudsz r�la? – k�rdeztem megr�m�lve, mire � elnevette mag�t.
- Csak vicceltem! Menny f�l, �s pihend ki magadat.
- Rendben, �s k�szi hogy �t adott az �gyat.
- �, hagyjuk m�r, csak menny….
- Rendben, j� �jt!
- J� �jt!

 Kor�n keltem az nap reggel. Igyekeztem eltenni a git�rt, �s miel�bb elszerettem volna menni haza, m�g miel�tt Sebastian felkel. Tudtam, hogy a helyzet �gy is, �pp el�g f�lre�rthet�. Csak hogy, Sebastian is felkelt, �s mik�zben a git�rt tuszkoltam bele a git�r tart�ba, Sebastian is felj�tt a l�pcs�n, be a szob�ba.

M�r m�sz is, Elizabeth?
Igen, azt hiszem ideje lesz indulnom.
Legal�bb reggeliz meg.
De h�t Sebastian... mindj�rt kezd�dik a git�r �r�m, �s m�g haza is kell mennem.
Ha nem eszel, akkor nem fogsz tudni a git�roz�sra �sszpontos�tani.
J�l van.... meggy�zt�l. - elmosolyodtam, majd elindultam az eb�dl� fel�. Toj�st s�t�tt nekem, megettem, majd megfogtam a git�rt, �s egy r�vid b�cs�zkod�s ut�n elindultam a git�r �r�mra.

�t k�zbe, v�gig Zacken, �s a tegnapi napon j�rt az eszem. B�r tegnap azt mondta, hogy �gy tesz mintha a tegnapi nap meg sem t�rt�nt volna, az az�rt m�g is csak lehetetlen. Valami v�ltozni fog biztosan. Hib�nak �rzi, pedig nem is csin�lt semmit. Egyre jobban ideges�t... azt hiszi, csak neki vannak probl�m�i, pedig m�snak is vannak probl�m�i. �nz�en mindig csak mag�ra gondol, �s k�zben �gy tesz, mintha �rdekeln�, hogy mit �rzek. Mindig is bunk� volt velem, de a tegnapi nappal be telt a poh�r! El�g volt!

Mik�zben, mind ez �tfutott az agyamba, be�rtem git�r �r�ra. A git�r tan�runk �pp nem volt bent. Azt hittem kor�n j�ttem, vagy elk�stem, mert ahogy a git�r teremhez k�zeledtem, egy hangot sem hallottam. Majd mikor bel�ptem az ajt�n, megpillantottam Zacket, a git�r nyak�ra t�maszkodva. Megint ez az �rz�s... az az er�s k�sztet�s, hogy seg�tsek rajta. Mi b�ntja ennyire? A sz�vem is meg szakad, ahogy csak r�n�zek.

Zack...
Elizabeth...
J�l vagy? - a git�rt a kotta tart� el�tti sz�knek t�masztottam, majd a sajn�latom t�l sz�rnyalta a haragomat, �s k�zelebb l�ptem hozz�.
Nem sz�m�t.... ne haragudj a tegnapi�rt. Tudom, hogy megb�ntottalak. Bocs�ss meg nekem! - mondta, alig hallhat�, l�gy hangon. A teste mintha mag�t�l mozgott volna, olyan l�gy, �s er�tlen volt. Megragadta az oldalamat, a fej�t pedig a hasamnak t�masztotta. A git�r, alig halhat� hangon zuhant a f�ldre.
Zack... mi van veled?
Tudom, hogy furcsa vagyok, tudom, hogy nem �rtesz, �s azt is tudom, hogy csak seg�teni akarsz, de ez egy olyan dolog, amiben se te, se senki m�s nem fog tudni seg�teni. A hib�t pedig �n okoztam, �s mindenki egye meg amit f�z�tt... 
Zack... mir�l van sz�? Megijesztesz.
Nem kell f�lned... viszont: tartsd magad t�vol Sebastiant�l!
Mi�rt?
Tudom, hogy kedvesnek t�nik, de igaz�b�l nem az, akinek gondolod! B�zz bennem, �s ne hidd el, egyetlen egy szav�t sem!
Most mi�rt mondod ezt?
Mert Sebastian gonosz! Tudom, hogy gonosz! - a szavai er�teljesen hangzottak, �s az oldalamat is er�sebben fogta, m�r szinte f�jt.
Nem ismered �t! Eressz! - ki�ltottam, �s levetettem magamr�l a kezeit. - Ugye nem gondolod, hogy a tegnapi ut�n, m�g valaha is hallgatni fogok r�d! Nem �rdekel a v�lem�nyed... Sebastian volt az aki tegnap meghallgatott, aki lelki t�maszt ny�jtott, �n nem te! Akkor ne hogy azt hidd, hogy kett�t�k k�z�l, valaha is t�ged v�lasztan�lak!

*Folytat�s Hamarosan*
 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s